Miért lettem önkéntes, avagy rá szabad-e szállni a rossz buszra?

„Amikor másoknak beszélsz arról, hogy önkéntes munkát vállalsz - ráadásul több hónapon keresztül -, rendszerint sok negatív véleményt kapsz. (...) Mégis merem állítani, hogy az önkéntesek nagy része nem bánta meg ezt az élettapasztalatát.” Nagy Eszter önkéntesélményei következnek.

Program: Európai Szolidaritási Testület
Tevékenység: egyéni önkéntesség külföldön
Résztvevők: 18-30 éves fiatalok
Hol? Európa bármely országában
Részletek

Mit is jelent ez a szó „önkéntes“? Amikor másoknak beszélsz arról, hogy önkéntes munkát vállalsz - ráadásul több hónapon keresztül -, rendszerint sok negatív véleményt kapsz. Ez persze ország és emberfüggő. Az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat, az Európai Szolidaritási Testület elődprogramja – a szerk.) mégis a legtöbb esetben magyarázatra szorul. Van, aki ezután sem érti meg, és azt hajtogatja elment egy éved, nem pénzért dolgoztál, stb… Ezenkívül ha végigcsináltál egy EVS-t, tudod, hogy rengeteg negatív tapasztalat is ér. Mégis merem állítani, hogy az önkéntesek nagy része nem bánta meg ezt az élettapasztalatát.

Alapvetően több hozzávalóra van szükségünk, hogy belevágjunk egy ilyen „projektbe“. Nyitottságra, feladásra, tudás- és kalandvágyra. Ha azt vesszük alapul, hogy az élet egy nagy kaland, akkor minél több helyen próbáljuk ki magunkat, annál jobb. Nekem ez a filozófiám. Addig kell menni, amíg meg nem találod azt a helyet, ahol otthon érzed és megtalálod magad, minden passzol. 18 és 30 év között folyamatos útkeresésben vagyunk. Sokan félelemben élünk, hogy a „rossz buszra“ szállunk-e fel.

Én felmertem szállni egy másik buszra. Amit nem ismertem, amitől kicsit féltem, amit talán a barátaim nem javasoltak. Viszont egy valami biztos, éreztem, hogy van valami abban a buszban. Különlegesebb és jobb, mint bármi, amit eddig kipróbáltam.

Valamit ad hozzám. Hiszen végül mégsem lettem óvónő, de később belevágtam. Egy új perspektívából vágtam bele az informális, tehát nem klasszikus iskolapados oktatás keretein belül. Ahol még az EVS előtt megszerzett rendezvényszervezői képzést gyakorlatba is át tudtam ültetni. Mindemellett rájöttem, hogy kreatív vagyok. Megerősödött bennem a tudat, hogy gyerekekkel dolgozni az egyik legklasszabb dolog a világon – a nyelv ismerete vagy hiánya nem akadály.

Nagy Eszter
volt önkéntes