Írta: Ódor Ágnes
A programra való jelentkezéskor rendkívül motivált a gondolat, hogy egy új, multikulturális közegben tanulhatok az ifjúsági munkáról, ismerhetek meg különböző nézőpontokat. Korábban már többször vettem részt Erasmus+ programokon, de egyik témája sem állt ennyire közel a saját érdeklődési körömhöz és tanulmányaimhoz mint a Cross The Line. A program túlszárnyalta minden elvárásomat, rendkívül informatív és rugalmas volt. Nagyon élveztem a nyitott beszélgetéseket, a különböző csoportmunkákat, a játékokat, illetve a hely ifjúsági intézményekbe tett látogatásokat. A sok új információ mellett rengeteg lelkes leendő ifjúsággal foglalkozó szakemberrel ismerkedhettem meg, akikben nem csak „munkatársra”, hanem barátra is leltem. A program nagy része a festői Lierben valósult meg, egy Antwerpenbe tett látogatással kiegészülve. Mindegyik nap különböző témákkal foglalkoztunk, szó esett az ifjúsági munka kihívásairól, a szakmai identitásról, az EU és az ifjúsági munka kapcsolatáról, és hogy mi, leendő szakemberek hol is helyezkedünk el ebben az egészben. Az „elméleti” részeket ezután gyakolatban is megfigyelhettük a különböző ifjúsági intézményekbe tett látogatás során.
Rengeteg élménnyel tértem haza, magáról a programról már meséltem a szaktársaimnak, illetve a barátaimnak. Terveim szerint írni is fogok róla, bár abban nem vagyok még biztos hogy ezt milyen formában tenném, biztos vagyok benne hogy még időre van szükség hogy ez a sok tudás, impulzus helyére kerüljön bennem.
A jövőre nézve sok új ötlet merült fel bennem a magyarországi ifjúsági munkát, és az azt végző intézmények fejlesztését illetően, biztos vagyok benne, hogy a egyetemi munkáimban is vissza fog köszönni ez a program. Remélem lesz majd lehetőségem gyakorlatba átemelni az egyetemen illetve a programon szerzett tudásom egyaránt.