Oldal logó
ESC logó
Gyengénlátó mód képe

Szolidaritási szerda 8. – 5+1 kérdés a hatékony kommunikációhoz

Kategória: : Szolidaritási szerda
Közzétéve: 2020.05.20. 13:55
szolidaritasi_szerda_8._–_51_kerdes_a_hatekony_kommunikaciohoz_9806.png

A szolidaritási projektekben nagy szerepe van a kommunikációnak és a disszeminációnak. Ha szeretnétek kidolgozni a kommunikációs terveteket, gondoljátok végig a következő kérdéseket!

A kommunikációról és a disszeminációról

Minden disszemináció kommunikáció, de nem minden kommunikáció disszemináció. Az Európai Szolidaritási Testület kapcsán azt nevezzük kommunikációnak, amikor hírt adtok a projektekről, disszeminációnak pedig azt, amikor a projekt eredményeit terjesztitek. (A magyar Útmutatóban terjesztés címszó alatt találjátok a disszeminációt.)

Jó tudni: projekteredmény lehet:

  • szellemi termék: pl. kiadványok, videók, rendezvények, blogbejegyzések, közösségi média-oldalak, weboldalak vagy
  • hatás: pl. a résztvevők fejlődése, ismeretek és tapasztalatok terjesztése.

Azonban a projektről ne csak akkor adjatok hírt, amikor már majdnem lezárult és megvannak az eredmények: az előzetes kommunikáció fontos, erősíti a disszemináció hatását, hiszen így a projekt végén már könnyen elérhetitek azokat az embereket, akiknek a projekt közben felkeltettétek az érdeklődését.

A disszeminációtokat a pályázat és később a beszámoló elbírálása során a nemzeti iroda munkatársai értékelik. Erre is érvényes az arányosság-elve: a projekt mértékének és törekvéseinek megfelelően kell hírt adnotok a tevékenységetekről és annak eredményeiről.

Most pedig lássuk, milyen kérdéseket érdemes végiggondolni a kommunikációs és a disszeminációs terv elkészítésekor!

1) Miért akartok hírt adni a projektről? (A cél)

A hosszú távú cél az, hogy a releváns közönséghez eljussanak a projekt eredményei, és hogy ilyen módon a saját tevékenységeteket és általánosságban a szolidaritási projekteket láthatóbbá tegyétek. Azonban a projekt közben más célok is felmerülnek, pl. figyelemfelkeltés vagy résztvevők keresése – ezekre érdemes egy-egy mini kommunikációs tervet készíteni.

2) Kiket szeretnétek elérni a projekt hírével? (A célközönség)

Az elsődleges célközönség a projekttevékenységek célcsoportja. Vegyünk egy példát! A projektetek során a helyiek környezettudatosságát szeretnétek növelni különböző workshopok révén. Ebben az esetben mindenképpen el kell érnetek a lakosok egy részét, és motiválnotok kell őket arra, hogy részt vegyenek a workshopokon.

Emellett a projekt során nyithattok potenciális partnerek felé is. A fenti példánál maradva, érdemes rákeresni, kik foglalkoznak még környezetvédelemmel, és kapcsolatba lépni a témában jártas bloggerekkel, szervezetekkel, képzőkkel, akik akár egy-egy workshopra is bekapcsolódhatnak.

Végül pedig akár döntéshozói szintre is elvihetitek a témát. Döntéshozónak nevezünk minden olyan személyt, szervezetet vagy intézményt, amely hatással van az életetekre. Ide tartozhat pl. a helyi iskola igazgatója, akit arra szeretnétek rávenni, hogy legyen szelektív hulladékgyűjtés az iskolában.

3) Hol érhetitek el őket? (A csatorna)

Az, hogy hol, milyen csatornán érdemes kommunikálnotok a projektről és később terjeszteni annak eredményeit, attól függ, kit szeretnétek elérni vele. A fent említett „helyiek” célcsoport elég tág, ezt a hatékonyság miatt érdemes szűkíteni. Így megcélozhatjátok pl. az iskola 14-18 éves tanulóit, akiket akkor értek el a legkönnyebben, ha bekéredzkedtek egy-egy osztályfőnöki órára vagy humoros, rövid Insta/Facebook posztokban osztotok meg rendszeresen érdekességeket a témáról, esetleg a helyi kávézó/ifjúsági ház asztalaira helyeztek el nekik felhívásokat. Ezzel szemben, ha elsősorban az idősebbek felé szeretnétek nyitni, akkor a helyi nyugdíjas klub lehet jó kiindulópont vagy a bolt tulajdonosát kérdezhetitek meg, hogy náluk kirakhattok-e szórólapot. A potenciális partnereket és a döntéshozókat pedig érdemes közvetlenül felkeresni, őket nem a boltban vagy az osztályfőnöki órán fogjátok elérni.

4) Miről érdemes hallaniuk? (Az üzenet)

A célközönség nemcsak azt határozza meg, hol kommunikáltok, hanem azt is, hogy miről. Ha pl. a helyieket szeretnétek motiválni, akkor az a központi üzenet, hogy „Gyere el, tanulj hasznos dolgokat és védd a Földet!”, ami érkezhet egy felhívás formájában, de akár az előző workshop résztvevőinek élménybeszámolói révén is. Ezzel szemben döntéshozók felé már inkább az az üzenet, hogy „Ez egy fontos téma, a helyiek is úgy gondolják, karold fel te is!”. Ez leginkább akkor tud működni, amikor a projektnek már vannak látható eredményei, és a helyiek közül egyre többen tartják fontosnak a környezetvédelmet.

Ennek metszete lehet egy olyan disszeminációs esemény is, amellyel a projekt vége felé megmutatjátok az eredményeket. Itt beszámolhattok a projekt főbb eseményeiről és eredményeiről, a workshopok lelkes résztvevői elmondhatják, miben változtatta meg a kezdeményezés az életüket és egy rövid műhely keretein belül bepillantást engedhettek a workshopok hangulatába. Ennek egyrészt az az előnye, hogy a döntéshozóknak és későbbi partnereknek felmutathatjátok eredményeiteket, másrészt újabb résztvevők érdeklődését kelthetitek fel, ami hasznos, ha folytatni szeretnétek a projektet.

Tipp! Meséljétek el személyes történeteiket, élményeiteket is! Így a projekt követői érzelmileg is kapcsolódni fognak a munkátokhoz, és figyelemmel követik majd azt is, hogy mi lesz a történetetek vége.

5) Mikor érdemes kommunikálni? (Az aktualitás)

Azt is fel kell mérni, hogy mikor aktuális az üzenet. Pl. a projektzáró disszeminációs eseményre nem kereshettek már a projekt elején résztvevőket, ugyanakkor az esemény előtt egy-két nappal már késő kitenni a felhívást.

+1) Kik segíthetik a kommunikációtokat?

Végül, de nem utolsósorban, azt is érdemes végiggondolni, hogy kik tudják segíteni a kommunikációs munkátokat. Megkérhetitek pl. a workshop résztvevőit, hogy írjanak vagy készítsenek egy rövid videót az élményeikről, a partnereitek pedig megoszthatják a felhívásaitokat, híreiteket vagy a projekt folyamatáról szóló blogbejegyzéseiteket.

Jó tudni: ide kattintva még több kommunikációs és disszeminációs tippet olvashattok és megtudhatjátok, hogy a mi segítségünkkel hogyan tehetitek láthatóbbá a projektet!

TIPP! Ha szeretnétek rendszerezni a terveteket, használjátok ezt a kreatív munkalapot. Elsősorban Erasmus+ projektekhez készült, de aTestület projektmegvalósítóknak is hasznos lehet.

Olvassátok el a Szolidaritási szerda cikksorozat összes részét!

1. A szolidaritási projektek alapjai
2. 3 kérdés a célotokról
3. 5 tanács a sikeres projekthez
4. 3+1 tipp a csapatmunkához
5. A pályázatírás 5 lépése
6. 7 dolog, amin elcsúszhat a pályázat
7. Mi történik a pályázat benyújtása után?
8. 5+1 kérdés a hatékony kommunikációhoz
9. 7 tanács a sikeres beszámoláshoz

Ha kérdés merülne fel vagy szeretnétek még egy témáról többet megtudni, írjatok a Facebook oldalunkon!

Kapcsolódó hírek

top
Érkezik az új Erasmus+ és Szolidaritási Testület! webinárium felvételek
Visszanézhetők az új programszakaszt bemutató webináriumok.
top
Szolidaritási Testület webináriumot tart az EACEA
Téma: csoportos önkéntesség kiemelt prioritású területeken, humanitárius segítségnyújtás, általános online képzés.
top
Megjelent a Szolidaritási Testület új pályázati útmutatója!
Az útmutató mellett az idei felhívást is közzétették. Pályázatbeadási határidők: május 28. és október 5.
top
Online műhelymunka a mentori tevékenység támogatásához
A Testület résztvevőit támogató mentoroknak és koordinátoroknak májusban. Téma: mentálhigiéné.
Tempus Közalapítvány
Erasmus+ ifjúsági csoport:
1077 Budapest, Kéthly Anna tér 1.
E-mail: info@tpf.hu
Tel.:(+36 1) 237-1300
Ugródeszka Ifjúsági Hírlevél:

Érvénytelen e-mail cím!
A hírlevélre feliratkozással megismertem az Adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat, és hozzájárulok ahhoz, hogy a Tempus Közalapítvány a hírlevél feliratkozáshoz megadott személyes adataimat az abban foglaltak szerint kezelje. Nem fogadta el az Adatkezelési tájékoztatót! Kérjük, pipálja be a "Nem vagyok robot" jelölőnégyzetet!
Erasmus + logó és Európai Szolidaritási Testület logó Tempus Közalapítvány logó, Emberi Erőforrások Minisztériauman logó, Innovációs És Technológiai Minisztérium logó